Közel három éve írta alá a kászoni önkormányzat a Környezetvédelmi Alappal azt a szerzõdést, melynek révén a község három falujában szennyvízhálózatot építhetnek ki állami támogatással. Azóta – a központi pénz elmaradása miatt – jóformán semmi nem történt. A kivitelezõ csak az elmúlt hetekben kezdhetett hozzá a munkához.

„Tulajdonképpen két külön munkálatról lehet beszélni" – kezdte András Zoltán. Kászonaltíz polgármestere elmondta, Kászonújfaluban és Jakabfalván a „hetes" kormányrendeletként ismert támogatási forma révén már évekkel ezelõtt elkezdõdött a hálózat kiépítése. A többi település esetében 2011-ben aláírták a finanszírozási szerzõdést a Környezetvédelmi Alappal.

„Ez utóbbi kivitelezésnek is nekikezdtünk tavaly, ám egy hónapnyi munka után Bukarestbõl leállították a munkálatot és a finanszírozást" – számolt be a Kászonfeltízt, Altízt és Impért érintõ beruházásról a községvezetõ.

Megnyitották a pénzcsapokat

Néhány héttel ezelõtt újra zöld utat kaptak az említett alap által támogatott infrastruktúra-fejlesztések, így a Kászonokban is munkába állhatott a kivitelezõ. „Van egy, a finanszírozóval közösen megállapított ütemtervünk, amit a mi részünkrõl szigorúan betartunk. Bízunk abban, hogy nem lesz fennakadás a kifizetések terén, és a kivitelezõ akadálytalanul tud dolgozni" – jelentette ki a polgármester. Ottjártunkkor a kivitelezõ, a tervezõ, a mûszaki ellenõr tartott megbeszélést és helyszíni terepszemlét. Mint megtudtuk, az említett három faluban összesen huszonhárom kilométernyi fõvezetéket fektetnének le a következõ idõszakban. A derítõállomás építését is tartalmazó beruházás összértéke eléri a hétmillió lejt, a munkálatot pedig jövõre fejeznék be.

Egy község, két derítõállomás

Az Újfalut és Jakabfalvát érintõ, már több éve zajló csatornázás révén két derítõállomás is épült, falunként egy. András Zoltán kifejtette, az eredeti elképzelés szerint az öt falunak egyetlen derítõállomást létesítettek volna. A szakemberek szerint azonban, mivel Újfalu távolabb esik a „benti" kászoni völgytõl, ezért túl hosszú lett volna az összekötõ vezeték, ez pedig a meghibásodási kockázatot is növelte volna. Ezért kapott a település saját tisztítót, akárcsak Jakabfalva. A Környezetvédelmi Alap által finanszírozott beruházás során a másik három falunak is Jakabfalván lesz a derítõállomása. Az elöljáró kifejtette, a szóban forgó létesítményt a már létezõhöz építik hozzá. Utóbbit már eleve úgy tervezték és kivitelezték, hogy az bõvíthetõ legyen.

Módszerek a lakosok meggyõzésére

„Nyilván lesznek módszerek arra, hogy az embereket rávegyük a szennyvízhál??zatra történõ csatlakozásra" – nyomatékosított a községvezetõ. Elmondása szerint az újfalvi hálózat esetében az utolsó simításokat végzik, a derítõállomás is elkészült, már csak a háztartások csatlakoztatását kell elvégezni. „A tisztítóállomás beindításhoz megfelelõ számú bekötésnek kell lennie. A helyi lakosoknak is meg kell érteniük: azért kell rácsatlakozni a rendszerre, hogy a talajt ne terheljük tovább a kifolyó szennyvízzel. Fürdõszoba majdnem minden családnál van, a szennyvíz-elvezetést mindenkinek meg kell oldania. Erre vonatkozó önkormányzati képviselõ-testületi döntés is lesz." A lakosságnak a gerincvezetéktõl az aknáig történõ bekötésre egységes árat kell majd kifizetnie, ezt egy szakcég fogja elvégezni. A bekötési díjjal kapcsolatos számítások még folyamatban vannak. Az aknától a házig történõ munkálatot már mindenkinek önerõbõl kell megoldania.

Csicsói lakós jelezte, hogy hatalmas sár van abban az utcában, ahol jelenleg a munkagépekkel dolgoznak a szennyvíz- és ivóvízhálózat kialakításán. Elmondása szerint a felásott utca miatt nem tudtak kiállni az udvarokról autóval, emellett az aknatetõk körül beszakadozott a föld, sõt arra is volt példa, hogy autó rekedt az utcabeli nagy sárba. Keddi ott jártunkkor valóban sáros volt az utca, viszont gyalogosan és autóval egyaránt járható.

Az esõvel sár jár

Terepszemlénk alatt a Petõfi utcában találkoztunk a helybéli László Józseffel, aki elmondta: az utcát sosem zárták le teljesen, amelyik részt felásták, ott befejezték a munkálatokat, csak utána haladtak tovább. Ugyanakkor belátta, az esõs idõ nem kedvezett a munkálatoknak, hiszen komoly sár keletkezett közben. Az utcában lakó férfi családja is jár ki autóval az udvarukról, eddig nem zárták el a kijáratukat, a szomszédban viszont volt már rá példa, hogy ki kellett vontatni a gépjármûvet a sárból. Szabó Beátát, egy utcabeli fiatalt szintén zavarja az esõs idõben keletkezõ sár, azonban véleménye szerint ez elkerülhetetlen, ha vezetékes vizet és csatornázást akarnak. Szerinte a sarat el lehet viselni a fejlõdés érdekében.

Nemsokára rendbe kerül az utca

Kedves Mihály mûszaki vezetõt is az utcában találtuk, éppen mérte fel az állapotot, valamint számba vette az aknatetõket, amelyek körülöntéséhez akkor várták a kavicsot.

„Sajnos ezzel jár az ilyen munka. Mi megértjük az emberek türelmetlenségét, de nekünk a munkát el kell végezni" – fejtette ki, hallva a panaszokat. Továbbá elmondta, a Petõfi utcában már hozzáfogtak az utolsó munkálatokhoz: az aknák körülöntéséhez, a föld lehengereléséhez és a kavicsozáshoz.

Az önkormányzat álláspontja

A polgármesteri hivatal dolga, hogy értesítse a helyieket arról, mikor folynak a munkálatok, hol zárják le az utcákat, ezt õk rendszerint meg is teszik – számolt be Lutz Levente. Csicsó alpolgármestere kifejtette, a munkások a felásott részeket, a csövek elhelyezését követõen rögtön visszatemetik, így mindig csak az aktuális utcaszakasz használhatatlan, a többi fel van szabadítva. „Esõ esetén viszont elkerülhetetlen a sár" – mutatott rá az illetékes. Felhívta arra is a figyelmet, hogy mindig csak a falu egyik részén zajlanak a munkálatok, nem dolgoznak a település teljes területén. Emellett a szakemberek egy ásással három munkát is végeznek (az ivóvíz- és a szennyvízhálózat lefektetését, valamint a bekötéseket), emiatt tart hosszabb ideig a tevékenység – tette hozzá, miközben az emberek további türelmét kérte.

Csíki Hírlap 2014 június 4., Kömény Kamilla

Több mint húszmillió lej értékû fejlesztési beruházás által fejezõdhet be Csíkszentdomokoson az ivó- és szennyvízhálózat kiépítése. A hozzávetõleg húsz-húsz kilométernyi vezeték lefektetéséhez múlt héten fogtak hozzá, jelenleg a kisebb utcákban dolgoznak.

Erõgépekkel dolgoznak a csíkszentdomokosi utcákban

Mint arról márciusban beszámoltunk, a felcsíki regionális szennyvíztisztító eddigi kiépítésébõl származó adósság miatt nehéz anyagi helyzetbe került három felcsíki település. Csíkszentdomokos, Csíkdánfalva és Csíkmadaras önkormányzatai saját költségvetésükbõl törlesztették az építõ felé felhalmozódott elmaradás több mint felét, de a fennmaradó összeget nem tudták elõteremteni. Problémájukkkal Hargita Megye Tanácsához fordultak, amely rendkívüli tanácsülésen hagyott jóva Csíkdánfalva részére 385 ezer lejt, Csíkszentdomokosnak pedig 250 ezret. Madaras hátralékáról a következõ idõszakban döntenek.

A megyei önkormányzat utalta a pénzt

A megyei költségvetésbõl Csíkszentdomokosnak szánt 250 ezer lejt az elmúlt hetekben továbbították a vezetõ kivitelezõ cég (Hidroplan Kft.) felé – tudtuk meg a község polgármesterétõl, Ferencz Alajostól. Hozzátette, a hátralék kifizetését követõen sem lehet beüzemelni a rendszert, hiszen az csupán 80 százalékban készült el. Befejezéséhez további egymillió lejre lenne szükségük az érintett településeknek. A domokosi polgármester meglátása szerint egészen addig nem javallott a kivitelezõt munkába állítani, míg nem látnak biztos anyagi fedezetet az összegre.

Dolgoznak az utcákban

Habár két hónapja – anyagi bizonytalanság miatt – még veszélyben volt az erre a rendszerre épülõ másik beruházásuk, amely a hálózat bõvítését jelenti, a tartozás kifizetésével megvalósulhatnak a munkálatok. A 22 millió lej értékû beruházás magába foglalja a szenny- és az ivóvízhálozat fennmaradt részének kiépítését, amelynek kivitelezéséhez múlt héten hozzá is fogtak: jelenleg a kisebb utcákban fektetik le a szükséges vezetékeket. A munkálatok kivitelezésére két év áll rendelkezésre, így az 1,8 százalékos önrész kifizetése is két évre oszlik fel – számolt be Ferencz. Megjegyezte, nagy terhet jelent az ökormányzat számára ennek az összegnek a kifizetése.

Még negyven kilométernyi vezetékre várnak

„Az említett fejlesztési beruházásnak köszönhetõen, a gáz bevezetése után végre földbe kerül a teljes ivó- és szennyvízvezeték is, amely által Csíkszentdomokosnak megfelelõn kiépített infrastruktúrája lehet" – emelte ki az elöljátó. Ezen munkálatok befejezése után már csak a kisebb utcák – melyeket a csatornázás hiánya miatt nem aszfaltozták le – rendbetétele marad hátra. Mint megtudtuk, eddig hozzávetõleg tíz-tíz kilométernyi csatorna és ivóvízvezeték van lefektetve, további húsz-húsz kilométernyi kell ezt követõen a földbe kerüljön. A községvezetõ hozzátette, azért ilyen sok a hátralévõ rész, mert az európai és a megyei út mindkét oldalán lerakják a csöveket.

A polgármester türelmet kér

„Tudom, hogy ezek a beruházások sok éven keresztül készültek, és megértem az emberek türelmetlenségét is, hiszen egymás után zártuk le az utcákat, egyszer gázt szerelni, majd csatornázni, aztán az aszfaltozás miatt, most pedig az aszfaltot kell helyenként felvágni az aknák kialakítása végett" – mondta Ferencz. Arra kérte az embereket, hogy legyenek türelemmel, ne hátráltassák a kivitelezõ munkáját, hogy minél hamarabb befejezhessék a munkálatokat.

Kömény Kamilla, Csíki Hírlap 2014.május 12.

A Víz Nemzetközi Napján, március 22-én nyitották meg Gyergyószentmiklóson a Magyar Mezõgazdasági Múzeum vándorkiállítását. A múzeumban a tárlat több mint két hónapon át látogatható, és múzeumpedagógiai foglalkozás is kapcsolódik hozzá.

„Európában Románia áll az elsõ helyen a szennyezett víz tekintetében" - indította beszédét Csergõ Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy Gyergyószentmiklóson is egy ilyen kiállítást bemutassanak, hiszen a környezetünkben lévõ Békény-pataka is nagyon jól mutatja - különösen nyári idõszakban -, hogyan vigyázunk mi az ivóvízkészleteinkre, forrásainkra. „Tapasztalható, hogy a víz tisztelete, kultúrája mennyire értéktelenné vált, hiszen ma már a pásztorok sem tartják karban a forrásaikat, kútjaikat. De ha a közvetlen környezetünket tekintjük, mindenki maga eldöntheti, értékeljük-e az éltetõ vizet" - mondta Csergõ Tibor. Kiemelte: megtiszteltetésnek tartja, hogy a Magyar Mezõgazdasági Minisztérium elsõ alkalommal hozott anyagát közszemlére tehetik, házigazdái lehetnek e vándorkiállításnak.

Hegyi Barna, a Békas-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója a víz és természetvédelem kapcsolatáról szólt, hangsúlyozva, saját érdekünkben szükséges a vízkészlet megóvása.

A pannókból álló kiállítást a múzeum saját gyûjteményében lévõ, vízhez kapcsolódó tárgyakkal egészítette ki, tette látványosabbá, így kerülhetett berendezésre többek között a paraszti konyha is, de látni szódavíztöltõt, illetve kulacsokat is. Az árvízvédelemtõl kezdve az egyház által használt szentelt vízig mindenféle formában érintve van az éltetõ víz a tárlaton. A kiállításra épült egy múzeumpedagógiai foglalkozás, a vízzel való kísérletezés is.

Ikvai-Szabó Emese, a Magyar Mezõgazdasági Múzeum fõosztályvezetõje; Farkas Gyöngyi a kiállítás kurátora és Biró Borbála múzeumpedagógus is jelen volt a szombat esti tárlatnyitón. A Magyar Kulturális Alap segítségével létrejött kiállítást több Kárpát-medencei városba elviszik, így került Gyergyószentmiklósra is. „Nagyon örülök, hogy itt a múzeum saját anyagával egészítette ki a t??rlatot, így téve teljesebbé, közelebb víve az itteni emberekhez a kiállítást" - mondta Ikvai-Szabó Emese. Farkas Gyöngyi ismertette, vezette végig a tárlaton az érdeklõdõket. Mint mondta, a múzeum profiljának megfelelõen úgy állították össze a kiállítást, hogy minden pannón, témán belül 100 év történetét öleljék fel, mutassák be. Így kerül bemutatásra többek között ártéri gazdálkodás, vizek hasznosítása, az ember és víz harmóniája, a víz ereje, a vízhez kapcsolódó hiedelemvilág.

„Tisztítsuk ki a sáncainkat, kútjainkat, forrásainkat, figyeljünk, ügyeljünk, mert ha így tavaszodunk, akár szárazsággal is szembenézhetünk, és akkor nagy értéke lesz a víznek. Figyelemfelkeltés céllal nyitottuk meg a kiállítást, hogy a víz, ha egy évben egyszer is, de legyen a közvélemény témája. Remélem, ezzel a tárlattal hozzájárulunk ahhoz, hogy mindenki elgondolkodjon az éltetõ víz fontosságán" - zárta a megnyitót Csergõ Tibor.

Forrás: szekelyhon.ro - Aktuális/Gyergyószék

Szerkesztette: Baricz Tamás Imola, 2014.03.23.