Pénzügyileg is lezárta a csíkszeredai Harvíz Rt. regionális vízszolgáltató a 200 millió lej értékű, európai uniós forrásokból megvalósuló projektjét az önrészre felvett hitel visszafizetésével, ugyanakkor hírül adták, hogy újabb beruházásokba fognak. Ezúttal nyolc Hargita megyei településen bővítik a víz- és csatornahálózatot.

Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester ezúttal a Hargita Víz Egyesület elnökeként tartott sajtótájékoztatót a csíkszeredai városházán kedden a regionális vízszolgáltató Harvíz Rt. korábbi megvalósításairól és jövőbeli fejlesztési terveiről, közösen Fülöp Árpád Zoltánnal, a városi önkormányzat gazdasági bizottságának vezetőjével, Kassay Jánossal, a Harvíz igazgatótanácsának elnökével, valamint Bogáti Csabával, a vízszolgáltató Regionális Operatív Program révén 200 millió lej értékben valósítottak meg fejlesztéseket Hargita megye több településén, az önrészhez szükséges 9 millió lejt pedig hitelből fedezték még 2015-ben, amelyet két év letelte után törlesztettek. Ezzel, mint fogalmaztak, az európai uniós projekt pénzügyileg is lezárult. Csakhogy a pályázatban vállalt 85 százalékos rácsatlakozási arányt a víz- és csatornahálózatra még nem sikerült elérni, erre október végéig adtak haladékot az érintett településeknek. Általában a vízhálózatra szívesebben rákapcsolódnak, mint a szennyvízhálózatra, mert kevesebbe kerül, ha a szennyvizet nem egy hivatalos rendszerbe engedik vissza, viszont arra kérjük, hogy gondoljanak az unokáikra, hiszen például Felcsíkon a legtöbb kút vize ihatatlan, nem egészséges, mert a szennyvízzel beszennyezték a talajvizeket – érvelt a csatornarendszerre kapcsolódás fontossága mellett Fülöp Árpád. „Tanulva a korábbi pályázat során felvetődő hibákból, az újabb pályázathoz csak azok a települések csatlakozhattak, amelyek igényüket a víz-és csatornarendszerre úgy fejezték ki, hogy kifizették előre a 200 lejes vízrendszerre, és/vagy a 300 lejes csatornahálózatra való csatlakozási díjat" – ismertette a feltételeket Ráduly Róbert Kálmán. A 2014–2020-as időszakot felölelő Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) kiírására készülő pályázathoz az elvárásoknak megfelelően nyolc Hargita megyei település kapcsolódhat: Csíkszereda (Csiba, Szécseny, Erdőalja), Csíkszentlélek, Csíkszentdomokos Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy, Kászonaltíz, Zetelaka. Összesen 1,13 millió lejt gyűjtöttek be, ivóvíz bekötésre 2061-en, szennyvíz bekötésre 2391-en fizettek. Ennek a pályázatnak az értéke is 200 millió lej körüli lesz, ebből szeretnék még többek között hatékonyabbá tenni az ivóvízhálózatok és derítőállomások rendszerét, például úgy, hogy az alcsíki települések egy részét is a szépvízi víztározóból látnák el ivóvízzel.vállalat igazgatójával. Felvezetésként elmondták, hogy az alcsíki települések egy részét is a szépvízi víztározóból látnák el ivóvízzel.

Barabás Hajnal: Csíki Hírlap, 2017. augusztus 30.

A kánikula miatt megnőtt a vízfogyasztás, de komoly fennakadás nem volt a vízszolgáltatásban az udvarhelyszéki településeken. Amennyiben ez mégis előfordul, a tűzoltóságok tartálykocsikkal szállítanak vizet a lakosságnak. Noha a vízellátás folyamatos, több községben is szükség van a vízvezetékrendszer bővítésére.
A polgármesteri hivataloknak jelenteniük kell a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalnál, ha a településen gondok adódnak a vízszolgáltatással. „Ha szükségük van segítségre, jelezniük kell" – közölte Adrian Pănescu. A prefektusi hivatal szóvivője elmondta, ilyen esetben, a törvény értelmében a tűzoltóságnak kell vizet biztosítania a háztartások számára, illetve az állatok itatására.
„Idén még nem kaptunk ilyen jelentést. Az elmúlt években a nagyobb szárazságok idején Homoródszentmártonból jelezték, hogy a község egy részében nehézkes a vízellátás, de idén onnan sem kaptunk ilyen jelzést" – tájékoztatott Pănescu. Bővíteni kell Vannak időszakok, amikor nem elég a vízhozam, ezért az Ilona-völgyéből, 7–8 kilométeres távolságból vezetnénk el a vizet – vázolta a település vízellátási problémáját Jakab Attila, Homoródszentmárton polgármestere. A vezetékesvíz-hálózat bővítése hozhat tartós megoldást a gondra, így a község európai uniós pénzre pályázott a beruházás finanszírozása érdekében, bízva a kedvező elbírálásban. Még aszálykor sincs gond Kisebb, elszigetelt meghibásodások néha előfordulnak, de általában még az aszályos években sem fordult elő, hogy a vezetékesvíz-hálózatból elfogyott volna a víz – mondta el megkeresésünkre Nagy Attila, Zetelaka polgármestere. A településvezető szerint az utóbbi két-három év csapadékban bőséges időszak volt, az azt megelőző három év volt aszályos. Akkor több olyan forrás is kiapadt a községben, amely azelőtt sosem száradt ki, sokan akkor csatlakoztak rá a vezetékesvíz-hálózatra Zetelakán – tájékoztatott a polgármester, hozzáfűzve, hogy a rendszer vízhozama elegendő a lakosság ellátására. Nem kertlocsolásra méretezték „Azt tudni kell, hogy amikor a vízellátási rendszereket kiépítették, azokat a közkutakra méretezték, nem magánházas fogyasztásra. Tehát kisebb volt a csövek átmérője" – számolt be a vidéki települések vízellátásának korlátairól Bogáti Csaba, a Harvíz Rt. vezérigazgatója. Hasonló okok miatt Székelyszenttamáson akadozott a vízellátás két-három éve, de kicseréltek egy vezetékszakaszt, és megoldódott a gond – magyarázta. Homoródszentmártonban és általában az egész Homoród mentén a vízforrások hiánya okozza a legfőbb gondot. A kutak többségének sós a vize, lényegében a patak az egyetlen forrás, amiből táplálni lehet a vezetékesvíz-hálózatot. Egyébként nem jellemző, hogy probléma lenne a vízszolgáltatással, az elmúlt években nagyobb kiesések sem voltak azokon a településeken, ahol a Harvíz a szolgáltató. Kisebb meghibásodások előfordulnak, mint ahogy az múlt hét végén Zetelakán történt: egy autóbusznyi turista maradt víz nélkül az egyik panzióban, de a szolgáltató tartálykocsival pótolta a hiányt. A Harvíz egyébként fejlesztéseket is tervez: a Máréfalvát és Fenyédet is ellátó ivói rendszeren vízműbővítést végeznének – számolt be a tervekről a vezérigazgató.

https://szekelyhon.ro/aktualis/a-kanikula-idejen-sem-volt-gond-a-vizellatassal-udvarhelyszeken

A csíkszeredai csapvíz minőségét vizsgálták meg mikrobiológiai szempontból a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának környezetmérnök szakos hallgatói. A múlt heti kivizsgálás a Biomérnöki Tanszék által indított Go Green nevű program keretében zajlott – tájékoztatott Máthé István egyetemi oktató, akinek felügyelete alatt zajlott a kutatás.

„Megvizsgáltuk a csíkszeredai csapvíz minőségét bakteriológiai szempontból múlt héten az egyetem mikrobiológiai laboratóriumában. Mind a nyolc vizsgált paraméter szempontjából a csapvíz teljesen megfelelt az ivóvizekre vonatkozó 2002/458-as törvény előírásainak” – fejtette ki dr. Máthé István, a környezetmérnök szak oktatója. Hozzátette, fontos megjegyezni, hogy a kutatás alapján betegség kialakulásához vezető mikrobacsoportok – mint például coliform baktériumok, fekális Enterococcus vagy kólibacilus – nem mutathatók ki a csíkszeredai csapvízben.
 
„A vizsgálattal egy időben a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság laboratóriumába is elvittük a csapvízmintát mikrobiológiai elemzésre, a származási hely megjelölése nélkül. Az ő eredményeik teljes összhangban voltak a saját méréseinkkel, azaz a csapvíz mikrobiológiai szempontból megfelelő” – részletezte Máthé István. Hozzá kell tenni, hogy a csíkszeredai csapvizet gyakran ellenőrzik a Harvíz Rt. és a közegészségügy laboratóriumaiban is. 

Korábbi eredmények

A Sapientia környezetmérnök szakos hallgatói a környezeti mikrobiológia tantárgy laborgyakorlatának keretében évente legalább egy-két alkalommal megvizsgálják a térség ivóvizeinek minőségét, illetve ihatóságát mikrobiológiai szempontból. Legutóbb március folyamán tíz Csík környéki, illetve közeli ásványvizet és egy forrásvizet vizsgáltak. A vizsgált forrásvizek: dugásfürdői forrás (Csíkdánfalva), csíksomlyói, csíktaplocai és zsögödi ásványvízforrások, Borsáros fürdői forrás (Csíkszentkirály), Lina-kanyari forrás, délői, szelterszi (Gellért szállónál) forrás, Nádasszéki forrás (Szeltersz, Vargyas-völgye), Lobogó-forrás (a szentegyházi kórház közelében) és a homoródi Lobogó-forrás. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy az ivóvizekre vonatkozó határértékek szerint a zsögödi, a taplocai, a csíksomlyói, a Borsáros- és a dugásfürdői forrás mikrobiológiai szempontból megfelelőnek bizonyult a vizsgált időpontban. A többi forrás esetében egy vagy több mikrobiológiai paraméter nem felelt meg a törvény által előírtaknak.

Csíki Hírlap, Molnár Rajmond | 2016.09.26

Több mint két évig tartó, a lakók türelmét próbára tevő munkálatok, ásás, hálózatépítés és helyreállítás után készültek el közel egy éve Csíkszereda zsögödi, zsögödfürdői részén, valamint Csíkszentléleken, Fitódban, illetve Csicsóban jelentős európai uniós támogatással új szennyvízhálózatok, illetve bővítések. A rendszer működik, de egyelőre igen kevesen használják.

A regionális víz- és csatornaszolgáltató Harvíz Rt.-től kapott adatok alapján Csíkszereda zsögödi városrészében a 406 vízfogyasztóból 29-en, Zsögödfürdőn 49-ből 5 személy kérte a szennyvízhálózatra való csatlakozást. Kissé jobb a helyzet Csíkszentléleken, ahol a 166 fogyasztó 19 százaléka, 32 igényelte ugyanezt, Fitódban viszont 174-ből mindössze 5. A legkisebb az érdeklődés Csíkcsicsóban, ahol a 763 lehetséges ügyfél alig 1,7 százaléka, 13 személy jelentette be igényét a rendszer használatára.

Mint minden új rendszernek, ezeknek is voltak az elején – a kivitelezési munkálatok befejezése után – apróbb gondjaik, amelyeket az átvetéli jegyzőkönyv mellékleteként leltárba vettek, és az építők az erre szánt 3 hónap alatt megoldottak – tudtuk meg Bogáti Csabától. A Harvíz Rt. vezérigazgatója azt is közölte, a jótállási időszakban jelentkező meghibásodásokat az építő cégek kijavítottak, és folyamatosan javítják. „Jelen helyzetben a rendszereknek nincsenek aggodalomra okot adó kivitelezési gondjaik" – értékelt.

Az említett települések szennyvize a csíkszeredai szennyvízkezelő állomásra jut, ebből kifolyólag technikailag nincs egy optimális rácsatlakozási küszöbszám, a szennyvíz mennyisége az üzembiztonság szempontjából nem lényeges – részletezte az illetékes. Hozzátette, gazdasági megközelítésből egyértelműen a 90-100 százalékos rácsatlakozás lenne a legmegfelelőbb. Ugyanakkor a számítások szerint az üzemkepésség reális felmérése szempontjából a fogyasztók mintegy 50-60 százalékának kellene használnia a rendszert.

CsíkiHírlap: Kovács Attila, 2016 október 27

Szűkös költségvetése miatt egy kivétellel minden elkezdett munkálatot kénytelen volt felfüggeszteni a csíkszentdomokosi önkormányzat. A folyamatban lévő, uniós alapokból finanszírozott ivóvíz- és szennyvízhálózat bővítése év végéig kellene befejeződjön, a szükséges 300 ezer lejes önrész biztosítása viszont nagy teher a polgármesteri hivatal számára.

 

Nem tudnak új beruházásokat megvalósítani, sőt az elkezdett munkálatokat sem bírják folytatni Csíkszentdomokoson a szűkös költségvetésük miatt – számolt be Ferencz Alajos polgármester. Hozzátette, az idén életbe lépett új költségvetés-elosztás miatt az állami büdzséből nem kaptak vissza semmit: sem a jövedelmi adóból, sem a hozadéki adóból. Eddig a lakosok által befizetett adókból tartották fenn az intézményt, abból tudták kiadni a fizetéseket, és egyelőre nagy elmaradásaik sincsenek, de több munkálatot is le kellett állítaniuk. Abban bíznak, hogy a később esedékes költségvetés-kiegészítés kedvezőbb lesz majd számukra, mint az év eleji leosztás.

„Az egyetlen folytatódó munkálat az ivóvíz- és a csatornahálózat bővítése, mivel az egy nagy uniós projekt. Viszont ott is gondjaink vannak, mert az önrészt biztosítani kell, az év végéig ki kell fizetni. A mostani helyzetben egy 300 ezer lejes önrész a helyi költségvetésnek elég nagy terhet jelent. Nem beszélve arról, hogy a hálózat elindításához még a régi rendszeren is tennivaló lenne – négy átemelőt kell felszerelni –, amelyre szintén nincs fedezetünk" – avatott be a községvezető.

Több mint húszmillió lej értékű fejlesztési beruházás által fejeződhet be Csíkszentdomokoson az ivó- és szennyvízhálózat kiépítése, amelyhez tavaly májusban fogtak hozzá. Ferencz Alajos kérdésünkre elmondta, a kisebb utcák után a forgalmasabb utakon dolgoztak, jelenleg a Balánbánya felé vezető útszakaszon tevékenykednek. Ha ott is befejezik a munkálatokat, az európai út mellett folytatják a vezetékek lefektetését. A polgármester meglátása szerint a Maros megyei kivitelező cég tudja tartani az év végi határidőt.

„Amit most építettek ki, azokra felrakták az aknákat, csatlakozókat, tehát a munkálat befejeztével ott indulhatna a rendszer. A korábban elkészült hálózatra pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap Környezeti Programja (POS Mediu) révén most teszik fel a csatlakozókat, így annak az ára nem terheli a lakókat. Mostanig a helyieknek kellett kifizetniük az aknát, a csatlakozást, ami általában ezer lej fölötti érték volt" – részletezte az elöljáró. A tervek szerint a szenttamási Feneketlen-tónál lévő vízházból jut majd el az ivóvíz Domokosra, a szennyvizet pedig a Csíkmadaras közelében készülő tisztítóállomáshoz vezetik.

Ferencz Alajostól megtudtuk, ahol a rendszer már kiépült, ott korábban elkezdték az utak burkolását, amelyet fel kellett függeszteniük a szűkös költségvetés miatt, emellett tervezési szakaszban leállították két községi útszakasz felújítását is. A fentebb említett ok miatt nem tudják folytatni a kultúrotthon körüli parkosítást, a mentőállomás környékének rendbehozatalát, továbbá az egészségügyi ház fejlesztésére sem fordíthatnak.

 

2015.06.11: Csíki Hírlap, Kömény Kamilla

1. oldal / 22