Közel három éve írta alá a kászoni önkormányzat a Környezetvédelmi Alappal azt a szerződést, melynek révén a község három falujában szennyvízhálózatot építhetnek ki állami támogatással. Azóta – a központi pénz elmaradása miatt – jóformán semmi nem történt. A kivitelező csak az elmúlt hetekben kezdhetett hozzá a munkához.

„Tulajdonképpen két külön munkálatról lehet beszélni" – kezdte András Zoltán. Kászonaltíz polgármestere elmondta, Kászonújfaluban és Jakabfalván a „hetes" kormányrendeletként ismert támogatási forma révén már évekkel ezelőtt elkezdődött a hálózat kiépítése. A többi település esetében 2011-ben aláírták a finanszírozási szerződést a Környezetvédelmi Alappal.

„Ez utóbbi kivitelezésnek is nekikezdtünk tavaly, ám egy hónapnyi munka után Bukarestből leállították a munkálatot és a finanszírozást" – számolt be a Kászonfeltízt, Altízt és Impért érintő beruházásról a községvezető.

Megnyitották a pénzcsapokat

Néhány héttel ezelőtt újra zöld utat kaptak az említett alap által támogatott infrastruktúra-fejlesztések, így a Kászonokban is munkába állhatott a kivitelező. „Van egy, a finanszírozóval közösen megállapított ütemtervünk, amit a mi részünkről szigorúan betartunk. Bízunk abban, hogy nem lesz fennakadás a kifizetések terén, és a kivitelező akadálytalanul tud dolgozni" – jelentette ki a polgármester. Ottjártunkkor a kivitelező, a tervező, a műszaki ellenőr tartott megbeszélést és helyszíni terepszemlét. Mint megtudtuk, az említett három faluban összesen huszonhárom kilométernyi fővezetéket fektetnének le a következő időszakban. A derítőállomás építését is tartalmazó beruházás összértéke eléri a hétmillió lejt, a munkálatot pedig jövőre fejeznék be.

Egy község, két derítőállomás

Az Újfalut és Jakabfalvát érintő, már több éve zajló csatornázás révén két derítőállomás is épült, falunként egy. András Zoltán kifejtette, az eredeti elképzelés szerint az öt falunak egyetlen derítőállomást létesítettek volna. A szakemberek szerint azonban, mivel Újfalu távolabb esik a „benti" kászoni völgytől, ezért túl hosszú lett volna az összekötő vezeték, ez pedig a meghibásodási kockázatot is növelte volna. Ezért kapott a település saját tisztítót, akárcsak Jakabfalva. A Környezetvédelmi Alap által finanszírozott beruházás során a másik három falunak is Jakabfalván lesz a derítőállomása. Az elöljáró kifejtette, a szóban forgó létesítményt a már létezőhöz építik hozzá. Utóbbit már eleve úgy tervezték és kivitelezték, hogy az bővíthető legyen.

Módszerek a lakosok meggyőzésére

„Nyilván lesznek módszerek arra, hogy az embereket rávegyük a szennyvízhálózatra történő csatlakozásra" – nyomatékosított a községvezető. Elmondása szerint az újfalvi hálózat esetében az utolsó simításokat végzik, a derítőállomás is elkészült, már csak a háztartások csatlakoztatását kell elvégezni. „A tisztítóállomás beindításhoz megfelelő számú bekötésnek kell lennie. A helyi lakosoknak is meg kell érteniük: azért kell rácsatlakozni a rendszerre, hogy a talajt ne terheljük tovább a kifolyó szennyvízzel. Fürdőszoba majdnem minden családnál van, a szennyvíz-elvezetést mindenkinek meg kell oldania. Erre vonatkozó önkormányzati képviselő-testületi döntés is lesz." A lakosságnak a gerincvezetéktől az aknáig történő bekötésre egységes árat kell majd kifizetnie, ezt egy szakcég fogja elvégezni. A bekötési díjjal kapcsolatos számítások még folyamatban vannak. Az aknától a házig történő munkálatot már mindenkinek önerőből kell megoldania.

Csicsói lakós jelezte, hogy hatalmas sár van abban az utcában, ahol jelenleg a munkagépekkel dolgoznak a szennyvíz- és ivóvízhálózat kialakításán. Elmondása szerint a felásott utca miatt nem tudtak kiállni az udvarokról autóval, emellett az aknatetők körül beszakadozott a föld, sőt arra is volt példa, hogy autó rekedt az utcabeli nagy sárba. Keddi ott jártunkkor valóban sáros volt az utca, viszont gyalogosan és autóval egyaránt járható.

Az esővel sár jár

Terepszemlénk alatt a Petőfi utcában találkoztunk a helybéli László Józseffel, aki elmondta: az utcát sosem zárták le teljesen, amelyik részt felásták, ott befejezték a munkálatokat, csak utána haladtak tovább. Ugyanakkor belátta, az esős idő nem kedvezett a munkálatoknak, hiszen komoly sár keletkezett közben. Az utcában lakó férfi családja is jár ki autóval az udvarukról, eddig nem zárták el a kijáratukat, a szomszédban viszont volt már rá példa, hogy ki kellett vontatni a gépjárművet a sárból. Szabó Beátát, egy utcabeli fiatalt szintén zavarja az esős időben keletkező sár, azonban véleménye szerint ez elkerülhetetlen, ha vezetékes vizet és csatornázást akarnak. Szerinte a sarat el lehet viselni a fejlődés érdekében.

Nemsokára rendbe kerül az utca

Kedves Mihály műszaki vezetőt is az utcában találtuk, éppen mérte fel az állapotot, valamint számba vette az aknatetőket, amelyek körülöntéséhez akkor várták a kavicsot.

„Sajnos ezzel jár az ilyen munka. Mi megértjük az emberek türelmetlenségét, de nekünk a munkát el kell végezni" – fejtette ki, hallva a panaszokat. Továbbá elmondta, a Petőfi utcában már hozzáfogtak az utolsó munkálatokhoz: az aknák körülöntéséhez, a föld lehengereléséhez és a kavicsozáshoz.

Az önkormányzat álláspontja

A polgármesteri hivatal dolga, hogy értesítse a helyieket arról, mikor folynak a munkálatok, hol zárják le az utcákat, ezt ők rendszerint meg is teszik – számolt be Lutz Levente. Csicsó alpolgármestere kifejtette, a munkások a felásott részeket, a csövek elhelyezését követően rögtön visszatemetik, így mindig csak az aktuális utcaszakasz használhatatlan, a többi fel van szabadítva. „Eső esetén viszont elkerülhetetlen a sár" – mutatott rá az illetékes. Felhívta arra is a figyelmet, hogy mindig csak a falu egyik részén zajlanak a munkálatok, nem dolgoznak a település teljes területén. Emellett a szakemberek egy ásással három munkát is végeznek (az ivóvíz- és a szennyvízhálózat lefektetését, valamint a bekötéseket), emiatt tart hosszabb ideig a tevékenység – tette hozzá, miközben az emberek további türelmét kérte.

Csíki Hírlap 2014 június 4., Kömény Kamilla

A Víz Nemzetközi Napján, március 22-én nyitották meg Gyergyószentmiklóson a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vándorkiállítását. A múzeumban a tárlat több mint két hónapon át látogatható, és múzeumpedagógiai foglalkozás is kapcsolódik hozzá.

„Európában Románia áll az első helyen a szennyezett víz tekintetében" - indította beszédét Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy Gyergyószentmiklóson is egy ilyen kiállítást bemutassanak, hiszen a környezetünkben lévő Békény-pataka is nagyon jól mutatja - különösen nyári időszakban -, hogyan vigyázunk mi az ivóvízkészleteinkre, forrásainkra. „Tapasztalható, hogy a víz tisztelete, kultúrája mennyire értéktelenné vált, hiszen ma már a pásztorok sem tartják karban a forrásaikat, kútjaikat. De ha a közvetlen környezetünket tekintjük, mindenki maga eldöntheti, értékeljük-e az éltető vizet" - mondta Csergő Tibor. Kiemelte: megtiszteltetésnek tartja, hogy a Magyar Mezőgazdasági Minisztérium első alkalommal hozott anyagát közszemlére tehetik, házigazdái lehetnek e vándorkiállításnak.

Hegyi Barna, a Békas-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója a víz és természetvédelem kapcsolatáról szólt, hangsúlyozva, saját érdekünkben szükséges a vízkészlet megóvása.

A pannókból álló kiállítást a múzeum saját gyűjteményében lévő, vízhez kapcsolódó tárgyakkal egészítette ki, tette látványosabbá, így kerülhetett berendezésre többek között a paraszti konyha is, de látni szódavíztöltőt, illetve kulacsokat is. Az árvízvédelemtől kezdve az egyház által használt szentelt vízig mindenféle formában érintve van az éltető víz a tárlaton. A kiállításra épült egy múzeumpedagógiai foglalkozás, a vízzel való kísérletezés is.

Ikvai-Szabó Emese, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főosztályvezetője; Farkas Gyöngyi a kiállítás kurátora és Biró Borbála múzeumpedagógus is jelen volt a szombat esti tárlatnyitón. A Magyar Kulturális Alap segítségével létrejött kiállítást több Kárpát-medencei városba elviszik, így került Gyergyószentmiklósra is. „Nagyon örülök, hogy itt a múzeum saját anyagával egészítette ki a tárlatot, így téve teljesebbé, közelebb víve az itteni emberekhez a kiállítást" - mondta Ikvai-Szabó Emese. Farkas Gyöngyi ismertette, vezette végig a tárlaton az érdeklődőket. Mint mondta, a múzeum profiljának megfelelően úgy állították össze a kiállítást, hogy minden pannón, témán belül 100 év történetét öleljék fel, mutassák be. Így kerül bemutatásra többek között ártéri gazdálkodás, vizek hasznosítása, az ember és víz harmóniája, a víz ereje, a vízhez kapcsolódó hiedelemvilág.

„Tisztítsuk ki a sáncainkat, kútjainkat, forrásainkat, figyeljünk, ügyeljünk, mert ha így tavaszodunk, akár szárazsággal is szembenézhetünk, és akkor nagy értéke lesz a víznek. Figyelemfelkeltés céllal nyitottuk meg a kiállítást, hogy a víz, ha egy évben egyszer is, de legyen a közvélemény témája. Remélem, ezzel a tárlattal hozzájárulunk ahhoz, hogy mindenki elgondolkodjon az éltető víz fontosságán" - zárta a megnyitót Csergő Tibor.

 

Forrás: szekelyhon.ro - Aktuális/Gyergyószék

Szerkesztette: Baricz Tamás Imola, 2014.03.23.

Több mint húszmillió lej értékű fejlesztési beruházás által fejeződhet be Csíkszentdomokoson az ivó- és szennyvízhálózat kiépítése. A hozzávetőleg húsz-húsz kilométernyi vezeték lefektetéséhez múlt héten fogtak hozzá, jelenleg a kisebb utcákban dolgoznak.


Erőgépekkel dolgoznak a csíkszentdomokosi utcákban

Mint arról márciusban beszámoltunk, a felcsíki regionális szennyvíztisztító eddigi kiépítéséből származó adósság miatt nehéz anyagi helyzetbe került három felcsíki település. Csíkszentdomokos, Csíkdánfalva és Csíkmadaras önkormányzatai saját költségvetésükből törlesztették az építő felé felhalmozódott elmaradás több mint felét, de a fennmaradó összeget nem tudták előteremteni. Problémájukkkal Hargita Megye Tanácsához fordultak, amely rendkívüli tanácsülésen hagyott jóva Csíkdánfalva részére 385 ezer lejt, Csíkszentdomokosnak pedig 250 ezret. Madaras hátralékáról a következő időszakban döntenek.

A megyei önkormányzat utalta a pénzt

A megyei költségvetésből Csíkszentdomokosnak szánt 250 ezer lejt az elmúlt hetekben továbbították a vezető kivitelező cég (Hidroplan Kft.) felé – tudtuk meg a község polgármesterétől, Ferencz Alajostól. Hozzátette, a hátralék kifizetését követően sem lehet beüzemelni a rendszert, hiszen az csupán 80 százalékban készült el. Befejezéséhez további egymillió lejre lenne szükségük az érintett településeknek. A domokosi polgármester meglátása szerint egészen addig nem javallott a kivitelezőt munkába állítani, míg nem látnak biztos anyagi fedezetet az összegre.

Dolgoznak az utcákban

Habár két hónapja – anyagi bizonytalanság miatt – még veszélyben volt az erre a rendszerre épülő másik beruházásuk, amely a hálózat bővítését jelenti, a tartozás kifizetésével megvalósulhatnak a munkálatok. A 22 millió lej értékű beruházás magába foglalja a szenny- és az ivóvízhálozat fennmaradt részének kiépítését, amelynek kivitelezéséhez múlt héten hozzá is fogtak: jelenleg a kisebb utcákban fektetik le a szükséges vezetékeket. A munkálatok kivitelezésére két év áll rendelkezésre, így az 1,8 százalékos önrész kifizetése is két évre oszlik fel – számolt be Ferencz. Megjegyezte, nagy terhet jelent az ökormányzat számára ennek az összegnek a kifizetése.

Még negyven kilométernyi vezetékre várnak

„Az említett fejlesztési beruházásnak köszönhetően, a gáz bevezetése után végre földbe kerül a teljes ivó- és szennyvízvezeték is, amely által Csíkszentdomokosnak megfelelőn kiépített infrastruktúrája lehet" – emelte ki az elöljátó. Ezen munkálatok befejezése után már csak a kisebb utcák – melyeket a csatornázás hiánya miatt nem aszfaltozták le – rendbetétele marad hátra. Mint megtudtuk, eddig hozzávetőleg tíz-tíz kilométernyi csatorna és ivóvízvezeték van lefektetve, további húsz-húsz kilométernyi kell ezt követően a földbe kerüljön. A községvezető hozzátette, azért ilyen sok a hátralévő rész, mert az európai és a megyei út mindkét oldalán lerakják a csöveket.

A polgármester türelmet kér

„Tudom, hogy ezek a beruházások sok éven keresztül készültek, és megértem az emberek türelmetlenségét is, hiszen egymás után zártuk le az utcákat, egyszer gázt szerelni, majd csatornázni, aztán az aszfaltozás miatt, most pedig az aszfaltot kell helyenként felvágni az aknák kialakítása végett" – mondta Ferencz. Arra kérte az embereket, hogy legyenek türelemmel, ne hátráltassák a kivitelező munkáját, hogy minél hamarabb befejezhessék a munkálatokat.

Kömény Kamilla, Csíki Hírlap 2014.május 12.

Olasz kavicsrétegeken átszűrve, az ország egyik legmodernebb tisztítóberendezésén keresztül jut el az ivóvíz a székelyudvarhelyi otthonokba. A város egyik legkiemeltebb biztonságú létesítményének számító vízmű vezérlőjében lényegében még az is látják, mikor zuhanyzunk. A víz világnapja alkalmából az udvarhelyi vízműnél jártunk.                                  

Több mint negyven éve működik Székelyudvarhelyen, a Tábor-lakótelep tetején az ivóvízmű – vagy ahogyan a legtöbben nevezek, a víztisztító állomás – amely a 2012-re az ország egyik legmodernebb szűrőrendszerével felszerelt víztisztítóművévé vált. A tervezett teljesítménye szerint jelenleg másodpercenként 144 liter nyers vizet képes ihatóvá tenni a teljesen automatizált rendszer, a tiszta víz a város ivóvízhálózatát alkotó, 87 kilométer hosszú csőrendszerbe ömlik.

Távirányítással nyíló kapun át jutunk be a Szentjános utcai ivóvízmű területére, majd az ivóvízművet működtető Aqua Nova Kft. műszaki igazgatója, Bálint Major Áron vezetésével a bekerített telek legmagasabb pontján álló épülethez indulunk, hogy a víz útjára lépve, folyásával megegyező irányban végigjárjuk az ivóvízmű labirintusrendszerét, épületeken, csarnokokon, pincék és emeletek lépcsőin át egészen a monitorszobáig.

Kemikáliák a rendszerben

Az ivóvízrendszert tápláló Nagy-Küküllőből, a terelőút Csíkszereda felőli bejáratánál található szivattyúháztól két csővezetéken jut fel a még tisztítatlan víz, vagy ahogyan az ivóvízműnél nevezik, nyersvíz a Tábor-negyed tetejére. Miután a beérkező mennyiséget megmérték, a laikus számára ijesztő nevű kemikáliákat – káliumpermanganátot és polihidroxi-alumíniumkloridot – adagolnak a vízhez, de megnyugszunk, miután a műszaki igazgató elmagyarázza, hogy ezeket később ki is vonják a vízből a szűrés során. A víz zavarossága alapján automatikusan adagolják a vegyszert, amint azt később a laboratóriumban feljegyzett adatokból megtudjuk, ötszáz liter vízhez tizenkét liternyit, mert most éppen tiszta a Küküllő vize. A beömlővezetéknél elhelyezett digitális kijelző 13,44-es értéket mutat, de ez akár kétezerig is felmehet, amikor a nagy esőktől zavarossá válik a folyó – magyarázza Bálint Major Áron.

viztarozo-23- b

                                          Az ülepítőcsarnok a leglátványosabb épülete a víztisztítóműnek

A kemikáliák voltaképpen ülepítő vegyszerek, amelyek az egy szinttel lejjebb található két hatalmas, kör alakú ülepítő medencében magukhoz vonzzák a salakanyagokat, hogy aztán kis, bolyhos csomókként leülepedjenek a medencék alján. Itt még nem iható a víz, tulajdonképpen csak iszapmentes folyóvíz – mondja kérdésünkre a műszaki igazgató.

Egyébként az ülepítőcsarnok a leglátványosabb épülete a víztisztítóműnek, két hatalmas, öt méter mély és huszonhét méter átmérőjű medencében tisztul a város vize, a leülepedett salakanyagot iszapkotró hidak tolják lassan a medencék közepén található lefolyókba.

A vízből veszik ki

A víztisztítás következő fázisa az, amiről mindenki tud, vagyis a klórozás, ám még mi is meglepődünk azon, hogy utólag ezt is kiszűrik a vízből: akkor hogyan lehetséges az, hogy időnként jól érezhetően klórszagú a csapból kifolyó víz? Egyrészt a megszűrt vizet utóklórozzák, de a kémiai reakció miatt olyankor is felerősödik a szaga, amikor a nagyobb esők, vagy a vezetékrendszeren végzett javítások miatt zavarossá válik a víz – magyarázza el műszaki igazgató.

Régen gyakorlatilag szabadesésben haladt át a víz a különböző tisztítási fázisokon, most viszont az ülepítőcsarnokból átfolyó víz nyomás alatt folyik át a szűrőépület korszerű berendezésein. 2012-ig homokkal töltött medencékben tisztították meg, mára azonban már négylevelű lóhere formákban összekapcsolt zárt szűrőtartályok végzik ezt a munkát.

Akár a filmeken

Hét rétegű olasz szűrőásványok vannak ezekben, a kavics és homokszemcsék egyébként a tartályok átöblítésekor összekeverednek, ám utána maguktól a megfelelő módon rétegződnek újra. Az élénkebb fantáziával rendelkező látogató számára már szinte kínálja a környezet egy mérsékelt költségvetésű scifi- vagy katasztrófa-film helyszínének képzetét, csupa beton és fém itt minden, ám a tartályok közé vezető fémlépcső aljában egy érintőképernyős digitális kijelzőt találunk, amelyen a teljes víztisztító rendszer színes műszaki rajza látható a berendezések aktuális paramétereivel, és hogy teljes legyen a kép, megtudjuk, az ábra megfelelő eleme, vagy szakasza azonnal pirosan kezd villogni, ha az automatika hibát észlel valahol. Ezt követően magától leáll a teljes rendszer.

Az ivóvízmű egyébként a város egyik kiemelt biztonságú objektuma, a belügyi hírszerző szolgálat (SRI) képviselői is többször tartottak már felkészítőt az itt dolgozóknak arról, hogy mi a teendő, ha ismeretlen eredetű csomagot találnak a víztisztító területén, vagy ha engedély nélkül bejutó személyt észlelnek. A rendszerváltás idején uralkodó káoszban például a közeli laktanyából vezényeltek ide állandó fegyveres katonai őrséget – tudjuk meg Bálint Major Árontól. A vízműnél ma már klórszivárgást érzékelő rendszer is működik, amely szivárgás esetén riaszt és – akárcsak a filmekben – automatikusan lezárja a bejárati ajtókat, működésbe helyezi a ventilátort, amely a semlegesítő torony aktívszenes töltetén keringteti át a mérgező gázzal telt levegőt.

Filmes utánérzetünket csak fokozza, hogy a teljesen automatizált víztisztító rendszerrel ellátott, számos épületből álló komplexumban mindössze két alkalmazott dolgozik. Egyikük a szolgálatban lévő fehér hajú és köpenyes laboráns, aki a kémiai és mikrobiológiai laboratóriumban készségesen mutatja a nagy regiszterbe bevezetett aktuális mérési adatokat: a nyers vízben mért értékeket, majd a kifolyó vízét is. Tisztább a vezetékes ivóvíz, mint egy átlagos kút vize, mondja a víz nitrát-tartalmának adatait mutatva. Bár nem értünk hozzá, a 0,01-0,03 között mozgó értékek számunkra is alacsonynak tűnnek.

A rendszer mindent lát

Az épület szomszédos helyiségében van a vezérlőterem, itt dolgozik a másik alkalmazott, ő az aki figyeli a rendszer működését egy a szűrőépületben látotthoz hasonló képernyőn. Itt a rendszer összes paraméterét ellenőrizni lehet, másodpercnyi pontossággal követhetjük vele a város érrendszerét képező vízhálózat keringését szívként ellátó ivóvízmű működését. Voltaképpen a képernyőről egy egérkattintással leolvasható az is, hogy éppen mikor zuhanyzunk, vagy legalábbis az, hogy a városlakók többsége mikor teszi ezt: reggel fél hat és nyolc óra között, illetve este nyolc és fél tizenegy között. A fogyasztási adatok nem tévednek.

 

Forrás: szekelyhon.ro/ Udvarhelyszek

Szerkesztette: Széchely István, 2014.03.21.

1. oldal / 4