Gazdálkodj okosan!...Még a vízzel is!

Hargita megye az ország azon részei közé tartozik ahol elméletileg nincsenek ivóvíz gondok. Gyakorlatilag azonban a megyének az Erdélyi medence délkeleti peremvidékén elhelyezkedő településeinek lakói (Homoród mente, Nyikó mente) az egy hónapnál hosszabb szárazságok idején ivóvíz hiánnyal küszködnek. Ez a helyzet indokolja azt, hogy a községek önkormányzatai továbbra is odafigyeljenek a lakosság – elsősorban vezetékes vízzel való ellátásának megoldására és olyan vízbefogások kiépítésére amelyek nem időjárás függők.
Ebben a rövid áttekintésben többnyire a csíki medencék településeinek, Szentegyháza és Udvarhelyszék hat községének vízközmű (ivóvíz és szennyvíz) ellátottságával kívánok foglalkozni azokkal amelyek a Harvíz térségi víz és csatornaszolgáltató részvénytársaság működési területére esnek.
A szolgáltatási területünkön 100 118 ember él. (2011-es adat) Ezen a területen 372 739 m ivóvízszétosztó rendszert üzemeltetünk, ami 60 136 személyt, az itt élő lakosság 60 % -át látja el vezetékes vízzel. A nyersvizet mélységi és felszíni vízkészletekből nyerjük, amit 13 vízműben kezelünk és teszünk ihatóvá. A 13 vízműben 2012 folyamán 5 272 311 m3 nyersvizet dolgoztunk fel, amiből 2 832 944 m3 –t adtunk el. Ezekből a számokból kitűnik, hogy a szétosztó rendszereken a vízveszteség elég magas, 2012-ben cégszinten 46,26 %. Csíkszereda tekintetében a helyzet jobb. 2012 –ben 3 380 000 m3 nyersvizet vásároltunk amiből 2 165 000 m3 ivóvizet adtunk el. A vízveszteség 38,77 %. Ez a mutató 2009 előtt 72 % volt.
A Harvíz által üzemeltetett és karbantartott szennyvíz összegyűjtő csatornarendszer összhossza 183 797 m. Ezek a rendszerek 2012-ben 2 700 000 m3 szennyvizet gyűjtöttek össze körülbelül 38 500 lakostól, ami a kiszolgált területeken élők 38,45 % -át jelenti. Ezt a szennyvíz mennyiséget egy nagy-, és hét kis derítőállomáson tisztítottuk meg, kisebb-nagyobb sikerrel. A csíkszeredai derítőállomás - ahol az összegyűjtött szennyvizeink kb. 85 %-át „dolgozzuk" fel, az előírásoknak megfelelően működik. Az Olt folyóba visszaadott víz minősége megfelel az uniós paramétereknek, és kijelenthetjük, hogy nem szennyezi az Oltot. Egy pár kis derítő műszaki teljesítményével azonban még mindig vannak gondok.
Az Ország az Európai Unióhoz való csatlakozásakor több, a lakosság életszínvonalát emelő vállalást írt alá. Ezek közül az egyik legfontosabb és legköltségesebb az ivóvíz- és csatornázási közművek rendszereinek felújítása és bővítése úgy, hogy a lakott területeken ez a lefedettség 95 % körüli legyen. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítására a kohéziós alapokból uniós pénzek állnak rendelkezésre. Ezek a pénzek a Környezetvédelmi Ágazati Program 1-es tengelye mentén hívhatók le két szakaszban. Az első szakaszban 56.7 millió eurót sikerült lehívni, amelyhez még 15.5 millió eurót kellett hazai forrásból (kormány, önkormányzati önrész, szolgáltatói önrész) hozzárendelni. Ezekből a pénzekből a következő munkálatok megvalósítása folyamatban van: egy nyersvíz befogás-, három vízmű-, négy víztározó medence felújítása, hét darab új víztározó medence megépítése, 17 150 m fő szállítóvezeték cseréje, 13 300 m új szállítóvezeték építése, 12 200 m szétosztó vezeték cseréje, 87 000 m új szétosztó vezeték kiépítése, 105 000 m új csatornahálózat és 38 új átemelő pompaállomás kiépítése valamint két derítőállomás bővítése. Ezeknek a munkálatoknak a befejezése után elmondható lesz, hogy a megye csíki és szentegyházai részén a közműlefedettség megfelel az uniós elvárásoknak.
Ugyanezek a bővítések és felújítások megvalósíthatók lesznek az Ágazati Program második szakaszából Alcsíkon, és Udvarhelyszéken valamint Gyergyószéken is, amennyiben sikerül az önkormányzatoknak az előírt intézményi struktúrát megteremteni. Ez egy nagyon lényeges feladat, hiszen Székelyudvarhely kivételével minden önkormányzat közműrendszere bővítésre vagy felújításra szorul. Ezeknek a munkálatoknak a finanszírozása az uniós pénzek nélkül a mostani gazdasági helyzetben nem megvalósítható. A nem megvalósítás pedig komoly anyagi következményeket eredményezhet 2015 illetve 2018 után amikor az Unió számonkérési folyamata elkezdődik, illetve a szennyvizek nem megfelelő összegyűjtése és tisztítása olyan környezet szennyezést okoz ami veszélyeztetni fogja a felszíni és felszín alatti vizeink minőségét.
Ezekből az adatokból kitűnik, hogy léteznek, vagy a hiányosságok pótlására adottak a feltételek ahhoz, hogy a megye területén biztosítani lehessen a folyamatos, ellenőrzött minőségű ivóvíz szolgáltatást és a termelt szennyvíz összegyűjtését, megtisztítását olyan szinten, ami nem szennyezi, nem rontja a befogadó felszíni folyóvizek minőségét.
Igen. Oda kell figyelnünk a vízkészleteink minőségére, mert a vízmintavételezés eredménye azt mutatja, hogy az udvari kútjaink által megnyitott vízrétegek minősége folyamatosan romlik. (Csíkrákos és környéke, Felcsík egyes területei) A vízminőség romlásának nincs más magyarázata mint a környezetszennyezés. A nem megfelelő szennyvíz összegyűjtés, az egyes személyek által tanúsított felelőtlen hulladéklerakás, a nem megfelelő istálló trágya lerakás és tárolás, műtrágya-, gyomírtó-, rovarírtó szerek nem szakszerű használata stb. Elég, ha végigmegyünk bármelyik folyóvizünk mentén. Állattetemektől kezdve a műanyag hulladékig minden megtalálható ott. A lakott területeket átszelő patakocskákba nagyon sok helyen belecsordogál a lakások szennyvize. Természetesen az illetékes hatóságok nem tudnak ezekről a tényekről.
Egy másik nagy gond az, hogy a községek lakósainak nagy része nem csatlakozik, nem engedheti meg magának azt, hogy csatlakozzon a közműrendszerekre. Ennek legfőbb oka az alacsony fizetőképesség. Márpedig az előző közműrendszer kiépítő projektek csak vízműveket építettek és az utcai szállítóvezetékeket fektették le. A telekhatárig történő leágazásokra nem jutott pénz, hiába az, hogy törvény szerint ezek még a közvezetékek részei. Így egyes lakóknak akár több tíz méter bekötő vezetéket kellene kiépíteniük, ahhoz, hogy vezetékes vízhez jusson. Erre azonban nincs pénze. Azt is el kell ismerni, hogy tapasztalataink szerint a vidéki lakósság nincs meggyőződve arról, hogy a vezetékes víz egy jó minőségű, folyamatos ellenőrzés alatt lévő termék.

 Az alábbi táblázat a Harvíz Rt. szolgáltatási területén lévő községek közművekre való csatlakozási arányát mutatja be:

 

Sor sz.

Város/község

Összlakósság

(2011)

Ivóvizzel kiszolgált lakósság száma

Ivóvizzel kiszolgált lakósság  %

 

1

Csíkszereda

37980

37545

98,85

 

Hargitafürdő

2

Szépvíz

3633

2576

70,90

3

Csíkpálfalva

1822

676

37,11

4

Szentlélek

2002

965

48,19

5

Csíkszentmihály

2632

817

31,06

6

Csíkrákos

1587

205

12,90

7

Madéfalva

2711

660

24,36

8

Csíkszentmárton

2308

1655

71,71

7

Csíkszentsimon

3429

651

18,98

8

Csikszentdomokos

6048

454

7,51

9

Karcfalva

2688

579

21,52

10

Csíkszenttamás

2553

913

35,75

11

Dánfalva

2291

640

27,95

12

Csíkmadaras

2190

688

31,40

13

Szentegyháza

6820

6484

95,07

 

Homoródfürdő

14

Zetelaka

5580

1844

33,05

15

Oroszhegy

3902

1003

25,72

16

Fenyéd

1908

1131

59,29

17

Máréfalva

1958

197

10,06

18

Tölgyes

3596

500

13,9

19

Homoródszentmárton

2800

452

16,15

 

A csatorna hálózatra való csatlakozás helyzete:

 

Sor sz.

 Város/község

Összlakósság

(2011)

Csatorna szolgáltatást igénybe vevők száma

Csatorna szolgáltatást igénybe vevők száma

%-ban

1

Csíkszereda

37980

31997

84,25

 

Hargitafürdő

2

Szépvíz

3633

1857

51,12

3

Csíkpálfalva

1822

464

25,45

4

Csíkszentmárton

2308

444

19,23

5

Szentegyháza

6820

2800

41,06

 

Homoródfürdő

6

Fenyéd

1908

668

35,01

7

Máréfalva

1958

268

13,66

8

Tölgyes

3596

215

5,99

 

Annak a ténynek, hogy a csatlakozók száma, különösen a falusi környezetben nem növekedik az elvárt mértékben van még egy lényeges oka. Ez pedig a magas szolgáltatási ár. A víz- és csatorna szolgáltatás ára jelen pillanatban 2.93 + 2.30 = 5.23 + áfa = 6.48 lej/m3. Ez nem kevés. Ennek az árnak a már említett negatív hatásán kívül van egy nagyon fontos pozitív hatása is. Ez pedig a meggondolt, racionális vízhasználat. Csíkszeredában a tavalyi évhez viszonyítva kb. 13 % -ot esett vissza a vezetékes vízfogyasztás. Ez azt jelenti, hogy a napi fogyasztás 90 l/személy körüli.

Hargita megye földrajzi fekvésének köszönhetően sok patak és folyócska forrásvidékét foglalja magába. Ezért jelentős, jó minőségű édesvíz készletekkel rendelkezik a felszíni vizek, valamint a mélységi vizek tekintetében is. Ez a helyzeti előny ami megadatott számunkra, de ugyanez, egy nagy felelősséget is ró reánk. Nekünk kötelességünk megvédenünk ezeket a készleteket a szennyezéstől és a felelőtlen használattól (lásd a kifúrt ásványvíz kutakból szabadon kifolyó vizeket, sok helyen a csíki medencében). Mindig jól meg kellene gondolni amikor egy mélyépítészeti munkát engedélyezünk, különösen azokat, amelyek átvágják a záró rétegeket. Minden ilyen munkálat, legyen az fúrás vagy mély alapozás utat nyit a szennyező anyagok leszivárgásának.
A szennyvizek összegyűjtése és megtisztítása jelen pillanatban a legnagyobb kihívás számunkra. Bár léteznek a megfelelő tehnológiák, a tervezésnél nem mindig esik a legjobbra a választás. Bízunk abban, hogy a közeljövőben sikerül kiépíteni a szükséges szennyvíztisztítási kapacitásokat és olyan derítési tehnológiákat alkalmazni amelyek akár a megtisztított szennyvizek újrahasznosítását (öntözésre, az utcák locsolására, energia fűz ültetvények elárasztására stb.) is lehetővé teszik.

 

Csíkszereda 2013 október 14.

Zólya László András, a Harvíz Rt. vezérigazgatója

 

A cikk megjelent a MAGYAR TUDOMÁNY HÁZA 2. Vízgazdélkodás Székelyföldön című kötetében.

 

 

A farkaslaki vízszolgáltatás kapcsán a lakosság korrekt tájékoztatása érdekében szükségesnek tartjuk megjegyezni a következőket:
Előzmények: 2012 július elején Farkaslaka polgármestere azzal a kérdéssel kereste fel cégünk vezetőségét, hogy a Harvíz Regionális Víz és Csatornaszolgáltató Részvénytársaság átvenné-e a víz valamint a csatornaszolgáltatás jogát Farkaslakán. A kérdésnek két fő indítéka volt. Az egyik, hogy a száraz-meleg nyarakon a község fogyasztói vízhiánnyal küszködtek, a másik pedig, hogy a szennyvíz összegyűjtő rendszer és a szennyvíztisztító állomás nem működött, ezért a hatóságok tetemes bűntetést helyeztek kilátásba a polgármesteri hivatal részére.
2012. augusztus 20-án a polgármester úr levélben fordult a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesülethez, melyben azt jelezte, hogy az egyesület működési és szervezeti szabályzatát elfogadják és kéri a farkaslaki önkormányzat felvételét az egyesületbe. Ezen szándékukat 2012 novemberében a 102/2012-es tanácsi határozattal meg is erősítik. Ennek a határozatnak az alapját a 264/2012-es megyei tanácsi határozat képezi, akinek a tulajdonában van a vízrendszer és aki szintén egyetért ennek a rendszernek az üzemeltetési jogának az átadásával. A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület 2012 novemberi közgyűlésén a 13/2013-as határozatával befogadja Farkaslakát tagjai közé és felkéri a Harvíz regionális szolgáltatót, hogy világítsa át a farkaslaki rendszereket, tegye meg észrevételeit, valamint készítse elő a víz és csatorna közmű szolgáltatási jog átvételét Farkaslakán. Ezek az ellenőrzések megtörténtek, a szolgáltató írásban jelezte a polgármesteri hivatal fele a rendszereken észlelt hibákat és egyezség született a polgármesteri hivatallal, miszerint ezeket a hibákat kijavítják. A szolgáltatás átvételét a hibák kijavítása utánra tervezték.
Végül, annak ellenére, hogy lakossági fórumok szavazták meg a szolgáltatás átadását, a farkaslaki tanács túl magasnak találta a szolgáltatási árakat és ezért nem születtek meg azok a döntések, amelyek alapján a Harvíz Rt. átvehette volna a közmű szolgáltatási jogot Farkaslaka községben.
Tehát a Harvíz Regionális Víz és Csatornaszolgáltató Részvénytársaság egyetlen egy percet sem szolgáltatott Farkaslakán, annak ellenére, hogy segítette az önkormányzatot a problémák kijavításában, és készen állt a szolgáltatás átvételére.

Tisztelettel,
Harvíz Rt. vezetősége

Kapcsolódó linkek:

http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/lezaratlan-maradt-a-vizszolgaltatas-ugye-farkaslakan

http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/visszakerul-a-farkaslaki-onkormanyzat-hataskorebe-a-vizhalozat